Beton jelölések
Általános beton jelölés példa: C12/15 24 F2
C 12/15 = betonerősség (cementtartalom)
24 = az adalékanyag azaz a kavics vagy sóder maximális mérete
F2 = beton terülési képessége azaz, hogy mennyire híg a beton (F1: földnedves, F2: kissé képlékeny (régi beton jelölése: KK ), F3: képlékeny )
A beton környezetvédelmi hatásaira vonatkozó jelölések. Ha többféle környezeti hatás éri a betont, a jelölések kombinálva lehetnek.
Fagyálló, olvasztó só álló (jele: XF), vízzáró (jele: XV, VZ), ezen belül a gyengén vízzáró (2 bar víznyomást nem enged át) a VZ2 jelű, mérsékleten vízzáró, jele VZ4, vízzáró, jele VZ6, illetve különlegesen vízzáró a VZ8 jelű. Ezen kívül a beton lehet még kopásálló, amit XK jelöléssel tüntetnek fel. Az ezen betűjelek után következő szám gyakorlatilag a környezeti osztályozásnak mértékét jelöli.
A beton készítésére a MSZ (Magyar Szabvány) EN 2006-1:2002 szabvány vonatkozik. A beton testsűrűség szerint lehet: könnyűbeton, jelölése Magyarországon LC, sűrűsége: 800–2000 kg/m³; normálbeton, jelölése C, sűrűsége 2001–2600 kg/m³; illetve nehézbeton, jelölése HC, sűrűsége 2600 kg/m³ felett. A beton testsűrűségét megszilárdulást követően, tömeg- és térfogatmérési, illetve számítási eljárások útján lehet megállapítani. A beton nyomószilárdságát a beton testsűrűségének jelölését (LC, C, HC) követő szám határozza meg.
A nyomószilárdság meghatározásának módjában a magyar szabvány eltér az európai szabványtól. A magyar szabvány alapján a nyomószilárdságot 300 mm magas és 150 mm átmérőjű, végig víz alatt tárolt próbahengerrel végzik el. Ezt nevezik hengerszilárdságnak. Ezzel szemben az európai szabvány a kockaszilárdságot is méri. A kockaszilárdságot 150 mm élhosszúságú próbakockán határozzák meg.
| Nyomószilárdsági osztály | A legkisebb jellemző hengerszilárdság (A hengerszilárdság elő írt jellemző értéke) (N/mm²) | A legkisebb jellemző kockaszilárdság (a kockaszilárdság előírt jellemző értéke, ha a próbakockákat végig víz alatt tárolták (N/mm²) | A kockaszilárdság előírt jellemző értéke, ha a próbakockákat vegyesen, azaz 7 napos korig víz alatt, utána a labor levegőn, szárazon tárolták (N/mm²) |
|---|---|---|---|
| C8/10 | 8 | 10 | 11 |
| C12/15 | 12 | 15 | 16 |
| C16/20 | 16 | 20 | 22 |
| C20/25 | 20 | 25 | 27 |
| C25/30 | 25 | 30 | 33 |
| C30/37 | 30 | 37 | 40 |
| C35/45 | 35 | 45 | 49 |
| C40/50 | 40 | 50 | 54 |
| C45/55 | 45 | 55 | 60 |
| C50/60 | 50 | 60 | 65 |
| C55/67 | 55 | 67 | 71 |
| C60/75 | 60 | 75 | 79 |
| C70/85 | 70 | 85 | 89 |
| C80/95 | 80 | 95 | 100 |
| C90/105 | 90 | 105 | 111 |
| C100/115 | 100 | 115 | 121 |
A könnyűbetont hőszigetelő szerkezetek beépítésénél használják, ám ilyenkor különböző adalékanyagokat adnak hozzá a jobb szigetelési tulajdonságok elérése érdekében.
A normálbeton a leggyakrabban felhasznált betonfajta, szerkezeti beton.
A nehézbetont sugárvédelmi feladatokat ellátó épületekben használják fel építőanyagként.
A beton konzisztencia szerint lehet alig földnedves beton, földnedves beton (jele: FN), kissé képlékeny beton (jele: KK), képlékeny beton (jele: K), folyós beton (jele: F), illetve önthető beton. A konzisztencia a beton esetében a friss beton keverhetőségét, tömöríthetőségét, bedolgozhatóságát, szállíthatóságát, állékonyságát határozza meg. A beton kötési és szilárdulási folyamatát, zsugorodását, cement- és vízigényét, a megszilárdult beton szövetszerkezetét, illetőleg szilárdságát is befolyásolja. A beton konzisztenciájánál fontos a felhasznált cement minősége, az adalékanyagok minősége és szemcseszerkezete, illetve magának a keveréknek az összetétele is.
Az alig földnedves betont nagy tömegű vasalatlan, vagy gyenge vasalással rendelkező szerkezetek, például támfalak, gátak építésénél használják. A földnedves betont vasalatlan, ritkán vasalt szerkezetek építéséhez alkalmazzák. A kissé képlékeny betont olyan vasalt, illetve vasalatlan szerkezetek építésénél használják, amelyeknél a vasalás nem sűrű. A képlékeny betont sűrű vasalással készülő szerkezetek építésénél alkalmazzák. A folyós betont sűrűn vasalt, nehéz hozzáférésű, karcsú szerkezetek építésénél használják, például víz alatti betonozásnál. Az önthető betont nagy területű szerkezetek viszonylag gyors és könnyű megépítéséhez használják fel.