A beton készítésére a MSZ (Magyar Szabvány) EN 2006-1:2002 szabvány vonatkozik. A beton testsűrűség szerint lehet: könnyűbeton, jelölése Magyarországon LC, sűrűsége:  800–2000 kg/m³; normálbeton, jelölése C, sűrűsége 2001–2600 kg/m³; illetve nehézbeton, jelölése HC, sűrűsége 2600 kg/m³ felett. A beton testsűrűségét megszilárdulást követően, tömeg- és térfogatmérési, illetve számítási eljárások útján lehet megállapítani. A beton nyomószilárdságát a beton testsűrűségének jelölését (LC, C, HC) követő szám határozza meg. 

A nyomószilárdság meghatározásának módjában a magyar szabvány eltér az európai szabványtól. A magyar szabvány alapján a nyomószilárdságot 300 mm magas és 150 mm átmérőjű, végig víz alatt tárolt próbahengerrel végzik el. Ezt nevezik hengerszilárdságnak. Ezzel szemben az európai szabvány a kockaszilárdságot is méri. A kockaszilárdságot 150 mm élhosszúságú próbakockán határozzák meg.

A könnyűbetont hőszigetelő szerkezetek beépítésénél használják, ám ilyenkor különböző adalékanyagokat adnak hozzá a jobb szigetelési tulajdonságok elérése érdekében.

A normálbeton a leggyakrabban felhasznált betonfajta, szerkezeti beton.

A nehézbetont sugárvédelmi feladatokat ellátó épületekben használják fel építőanyagként.

A beton konzisztencia szerint lehet alig földnedves beton, földnedves beton (jele: FN), kissé képlékeny beton (jele: KK), képlékeny beton (jele: K), folyós beton (jele: F), illetve önthető beton. A konzisztencia a beton esetében a friss beton keverhetőségét, tömöríthetőségét, bedolgozhatóságát, szállíthatóságát, állékonyságát határozza meg. A beton kötési és szilárdulási folyamatát, zsugorodását, cement- és vízigényét, a megszilárdult beton szövetszerkezetét, illetőleg szilárdságát is befolyásolja. A beton konzisztenciájánál fontos a felhasznált cement minősége, az adalékanyagok minősége és szemcseszerkezete, illetve magának a keveréknek az összetétele is.

Az alig földnedves betont nagy tömegű vasalatlan, vagy gyenge vasalással rendelkező szerkezetek, például támfalak, gátak építésénél használják. A földnedves betont vasalatlan, ritkán vasalt szerkezetek építéséhez alkalmazzák. A kissé képlékeny betont olyan vasalt, illetve vasalatlan szerkezetek építésénél használják, amelyeknél a vasalás nem sűrű. A képlékeny betont sűrű vasalással készülő szerkezetek építésénél alkalmazzák. A folyós betont sűrűn vasalt, nehéz hozzáférésű, karcsú szerkezetek építésénél használják, például víz alatti betonozásnál. Az önthető betont nagy területű szerkezetek viszonylag gyors és könnyű megépítéséhez használják fel.